Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei

Ebben a fejezetben az olvasás tudományos megismerésének mér földköveit bemutatva sorakoztatjuk fel az olvasás vizsgálatának a különböző tudományterületek által követett útjait, s kísérletet teszünk a pszichológia és határterületei (pl. pszicholingvisztika,neuropszichológia), valamint az idegtudomány jelenlegi ismereteinek integrációjára. Bemutatjuk, hogy melyek azok az alapvető kognitív agyi rendszerek és folyamatok, amelyekre az olvasás támaszkodik, s miként befolyásol(hat)ja a nyelvi rendszerfejlettsége az olvasást és az olvasás fejlődését. Fejezetünket azokkal a modellekkel kezdjük,amelyek – bár az egyes tudományterületeken mást és más hangsúllyal kezelnek – az olvasás empirikus vizsgálatának elméleti keretét adják

Szóhangsúly – Az idegen nyelvek tanításának elfeledett aspektusa?

Vista del muelle del Puerto de Buenaventura

Kép, szókép, hívókép

A kép, mint kifejezés mást jelent a köznyelvben és mást az egyes tudományterületeken, illetve azok egyre erőteljesebben differenciálódó részterületein. A kognitív pszichológiában sincs ez másként, jóllehet a kép, mint fogalom a leggyakoribb használatban a tárgyak, események kétdimenziós vizuális képviseletét,azaz külső reprezentációját jelenti. Ennek a képnek a fejlődés során az a belső, úgynevezett mentális reprezentációja alakul ki, amely a megismerő folyamatokban különleges szerepet játszik. E reprezentáció fejlődésének követése, feltárása nem csupán a tudományos megismerés számára fontos, hanem a gyakorlat számára is nélkülözhetetlen, hiszen a kognitív fejlődés vizsgálatában évtizedek óta támaszkodunk azokra a képi feldolgozással kapcsolatos ismeretekre, amelyek nélkül a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, s a nyelv fejlődésének korszerű és komplex vizsgálata elképzelhetetlen

Szóhangsúly – Az idegen nyelvek tanításának elfeledett aspektusa?

Az elmúlt másfél évtizedben a kognitív pszichológia és az idegtudomány házasságából számos új tudományterület született. Ezek egyike, a kognitív fejlődés-idegtudomány, a 21. század első évtizedében bontokozott ki igazán, s eredményei számos kérdésben alakították át a megismerő folyamatok és az agy fejlődésének összefüggéseire vonatkozó ismereteinket. Ma számos tudományterületet fognak át azok a kutatások, amelyeknek témája a nyelvi fejlődés, az egy , illetve kettő vagy több nyelv korai és magas szintű elsajátítása (kétnyelvűség, többnyelvűség), s különösen az idegen nyelvek tanulása

Olvasás, olvasási zavar és a fejlődő agy. In memoriam Leo Blomert.

A tanulmány az olvasás fejlődésének és súlyos fejlődési zavarának, a diszlexiának új kutatási eredményeiből közöl válogatást. Az írás vezérfonalát azok a kognitív idegtudományi és pszichológiai kutatások alkotják, amelyekre a 2012 végén fiatalon elhunyt Leo Blomert új olvasásfejlődési modellje épül. Az olvasás főbb kognitív faktorainak kutatási előzményeit bemutató irodalmi áttekintés lehetővé teszi annak megértését, hogy az olvasástanulásnak miért az agyi audio-vizuális integráció az egyik legfontosabb mérfödköve. Az új modellt megalapozó kísérleti adatok ismertetése világossá teszi azt is, hogy a fejlődési diszlexia egyik alig ismert, ám jelentős problémája, hogy az olvasástanulás során ez az integráció elmarad vagy nem teljes. A tanulmány bemutatja a budapesti és a maastrichti kutatócsoport összekapcsolódó munkájának kutatási eredményeit, s ezeknek szerepét az olvasási teljesítmény pedagógiai és komplex, neuropszichológiai alapozású diagnosztikájában. A ’rendhagyó nekrológ’ nem Leo Blomert élettörténetét mutatja be, hanem az elmúlt évtizedben végzett kutatásainak a tudományterületet legjobban befolyásoló eredményeit s az új eleméleti modellt

Az olvasás zavarai és a diszlexia

Ebben a fejezetben az olvasástanulás és az olvasás (mint komplex készség) tudományos vizsgálatának főbb eredményeit a fejlődési diszlexia főbb modelljeire vonatkoztatva mutatjuk be, kísérletet téve több tudományterület ismereteinek integrációjára. Bár mint látni fogjuk, az olvasástanulás zavaraibana nyelvi rendszer fejlődésének jellegzetes eltérései tetten érhetők, az olvasástanulás súlyos zavarainak megértéséhez az olvasás alapfolyamatainak feltárása vezet. A fejezetben éppen ezért elsősorban a szó szintű olvasás báziskészségeinek fejlődési eltéréseiről lesz szó, s csak utalásként szerepel a szövegértés zavara, amely a diszlexiának nem előzménye, hanem (az olvasási fuencia gyengeségének) következménye. Ennek vizsgálata a pszicholingvisztika elkülönülő területe, akárcsak a nyelvi fejlődés olyan zavarainak feltárása, amelyeknélaz olvasás zavara következményes, s ennélfogva természetük is más(mint például a specifkus nyelvfejlődési zavar (SLI) és az a fáziás olvasászavarok